A friss hír az, hogy hamarosan újra szabadon kinyithatnak az üzletek vasárnap. Újjé! Szabadon költhetjük a pénzünket vasárnap, csilingelhetnek a pénztárgépek. Nem kell többé templomba járni, vagy kirándulóhelyet keresni azért, hogy ne unjuk halálra magunkat a hét utolsó napján.
Annak, aki felelősséggel és elegendő ismerettel felvértezve figyeli a teremtett világ sorsának alakulását, több dolog is nyilvánvaló. A Föld már ma sem képes még közép-európai szinten sem eltartani annyi embert, mint amennyi benépesíti a bolygót. A bolygó klímájának romlása egyre nehezebbé teszi még a most viszonylagos jólétben élők eltartását is. A népesség alakulása és a bolygó környezeti állapotának minőségi változása ellentétes előjelű. Előbbi növekedést mutat, utóbbi azonban minőségi csökkenést.
A teremtésvédelemmel foglalkozó teológusok és laikusok azt állítják, hogy a világ ilyetén alakítása bűn. Bűn a teremtett világ ellen, bűn Isten alkotásának rombolása miatt. Nézzük a két fő problémát részleteiben, látni fogjuk, hogy a probléma sokkal nagyobb, mint ahogyan gondoljuk.
Biztosan vannak olyanok, akik nem találják véletlennek, hogy az egyházakra vonatkozó népszámlálási adatokat épp Nagycsütörtökön hozták nyilvánosságra. A vélt tapintatlanság azért gyanítható, mert a három nagy népegyház jelentős létszámcsökkenéssel volt kénytelen szembesülni. De az is lehet, hogy „odafent” gondolták úgy, a bűnbánat napján érdemes nyilvánosságra hozni a keserű valóságot bemutató adatokat.
A római és görög katolikusok fogyása tíz év alatt 31 %, a reformátusoké 29 %, az evangélikusoké 30 %. Lehet, hogy minden harmadik keresztyén elveszett 2001 óta? Vagy más okokat kell keresni a fogyás mögött? Jelent az valamit, hogy 144 %-kal nőtt azok száma, akik nem kívántak nyilatkozni felekezeti hovatartozásukról? Igazuk lenne azoknak a politikai és társadalmi csoportoknak, akik az egyházakat sokkoló adatok láttán felkiáltottak: „Mi megmondtuk!”.
Tudatosítani kell, hogy az Úr eljött és eljövendő – hangsúlyozza Pap Ferenc. A Károli-egyetem teológiai tanárával a karácsony ünnepét megelőző egyházi hagyományokról beszélgettünk.
November végén, adventet megelőzően a gyülekezetek hitmélyítő, evangélizációs alkalmakat tartanak. Miért pont ekkor? Hogyan alakult ki ennek a hagyománya?
Egyrészt karácsony ünnepének jelentőségét emeljük ki azzal, hogy önvizsgálattal, hitvizsgálattal, hitmélyítéssel készülünk Krisztus testet öltésének ünnepére. Másrészt ennek történeti oka is van: a karácsony körülbelül a negyedik század után kezdett meggyökeresedni, és amikor a keresztyénség első évszázadai lezárultak, akkor a karácsony vízkereszttel együtt ugyanolyan keresztelési ünneppé lett, mint amilyen a húsvét volt. Erre felkészülésként tartottak hitmélyítő alkalmakat. Miután általánossá vált a születés utáni közvetlen keresztelés, a már megkereszteltekben elevenítették fel az ünnepi titkokat. Az evangélizációs alkalmak alapvetően mindig prédikációs istentiszteletek voltak. A sorozatprédikációkon általában egy-egy témát magyaráztak, és ez segítette az ember önismeretét és a keresztyén hit újbóli tudatos felvállalását.
Emlékeztek felebarátaim? Alig másfél hete zsidólistázott a jobbikos Gyöngyösi. A hétvégén népfrontos tüntetés volt a listázók ellen. Most meg a Heti Válasz szerint a HVG listázta ki a tankerületi felügyelők közül a felvállaltan felekezeti hovatartozásúakat.
...írja az Amerikai Népszava. Nyilván elgurult a mai pirulája a szerzőnek, de még akkor is megdöbbentő a cikk eszmefuttatása. Nincsenek persze kétségeim az AN nézetei és módszerei felől. A szélsőbal úgy tűnik minden, idehaza vállalhatatlan mocskot erre az Egyesült Államokban működő felületre küld és publikál. Nézzük csak, most miről is van szó!
Vajon Orbán és a pápa epp a fasiszta célokat egyezteti? (a kép forrása: Mandiner)
Ha szűk szoba: hadd legyen szűk szoba.
A szűk szobában is terem öröm,
Gyúl apró gyertya ínség éjjelén,
Ó csak ne legyen sorsom bús közöny… (Reményik Sándor)
A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége. (Dan Millman)
Első életkép: Dunántúli kis-gyülekezet hálaadó ünnepségén az elöljáró a következő szavakkal buzdítja az ünnepet ülő közösséget: „Ritkán hallunk egymásról és ez jó. Mert azt jelenti, hogy nincs ügy. Nincs olyan ügy, amely eljutna hozzám. Amelyben közbe kellene avatkoznom…”
Nincs ügy. Nincs hír. Nincs balhé. Béke van. Egy olyan világban, amely csak a rossz hírre rezonál és ahol csak a botrányos lépi át az ingerküszöböt ez sem kevés. De nekünk, akik a jó hír szolgálatába szegődtünk vajon ennyi elég?
Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat – csendült a zsoltár advent első vasárnapján a sötétbe burkolózott veszprémi Szent Mihály-székesegyházban. Majd meggyújtották az adventi koszorún az első gyertyát, és fényességbe öltözött a bazilika.
Márfi Gyula érsek szentbeszédében a második eljövetelről és a várakozásban való hűségről fejtette ki gondolatait. A második eljövetelt, miként a Szentírásban olvassuk, különleges, mai szemmel nézve szinte ijesztő természeti jelenségek fogják kísérni. A történelem során sokszor tapasztaltak az emberek olyan égi fényjelenségeket, melyeket a tudomány sem tudott máig megmagyarázni. Elmondható, hogy ezek a jelek, valamint a természeti csapások (földrengések, szökőár) mind arra figyelmeztetnek bennünket, hogy egyszer elmúlik ez a világ, s át kell adnia majd a helyét egy másiknak.
Már az elmúlt évben is azzal a kéréssel fordult az evangélikus honlap olvasóihoz, hogy küldjenek otthonuk és templomuk adventi koszorúiról egy-egy képet. Szebbnél szebb fotók érkeztek hozzánk. Az akcióból szeretnénk hagyományt teremteni, ezért idén újra arra biztatunk mindenkit, hogy küldjön képeket adventi koszorújáról a szerkesztoseg@lutheran.hu címre.
Idén december 2-án vette kezdetét az advent, amely a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. A katolikus egyházban Jézus születésének ünnepére való várakozást a böjt, a bűnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek mellett a kifejezetten csak erre az időre jellemző szertartások és szokások is segítik.
A német nyelvterület legismertebb teológusa – és a német protestantizmus egyik legbefolyásosabb gondolkodója Eberhard Jüngel tübingeni professzor. November végén elnyerte a Német gazdaságért kiadó prédikációs díját. Arról, hogy számára mi a karácsonyi történet különlegessége, Marcus Mockler újságírónak nyilatkozott.
Eberhard Jüngel
Mekis Péter a Zeneakadémián szerzett orgonaművész, tanár diplomát. 2009 óta tölti be a Deák téri gyülekezet másodorgonista állását. Egyben ellátja a Lutheránia korrepetítor-kántor teendőit is. Szöveg: Takács Gábor, fotó: Mekis Péter archívumából, forrás: evangelikus.hu
- Hogy került a Deák térre?
- Kamp Salamon hívott, már korábban is dolgoztunk együtt. Egyébként nagy megtiszteltetés olyan elődök nyomdokaiba lépni, mint Zalánfy Aladár, Weltler Jenő, Trajtler Gábor. Nagyon jó a munkakapcsolatom Finta Gergellyel, akivel osztozunk a szolgálatokon. Igazi kihívást jelent számomra, hogy a legtöbb kantátazenés istentiszteleten én ülök az orgonánál.
Elöljáróban a címről. Nem szoktam ilyen szavakat használni papíron, vagy monitoron, de most ezt érzem egyedül méltó mottójának írnivalómnak.
Történt, hogy Szegeden kiállítottak egy installációt. Készítője Győrffy László, az alkotás címe „Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben”. Elsősorban politikusok háborodtak fel, a szegedi közgyűlés jobb oldalán ülők. Vallásgyalázásról beszélnek, a keresztyén értékek kigúnyolásáról.
A napokban nagy vihart kavart a médiában Győrffy László „Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben” című, a szegedi REÖK-palotában kiállított installációja. Egyesek a vallásos érzület elleni provokációnak, mások egyszerűen tudatlanságról beszélnek. Bármilyen esetleges rosszindulat, vagy talán kulturális deficitből fakadó balul sikerült szándék vezette a művészt, illetve a kiállítás szervezőit, hasonló jelenségekkel szembesülve a katolikusokra nem a megsértődés, vagy a hangos, de értelmetlen tiltakozás jellemző. Az ilyen vélt vagy valós provokációk arra serkentenek bennünket, hogy még tudatosabban és vonzóbb módon tanúskodjunk sajátos értékeinkről.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendeztek a napokban konferenciát, amely a világban tapasztalható keresztyénüldözéseket próbálta körüljárni. Az persze, hogy a politika nagy számban képviseltette és beszéltette magát, kicsit gyanússá teszi az eseményt, de az Indexen és környékén olvasható reakciók legalább annyira elszomorítóak, mint a konferencia tárgya maga.
Miről is van sző? Ha napjainkban a világban valahol korlátozzák a melegek, az európai vallási kisebbségek, a nők, vagy a szőke hajú négerek jogait, akkor a média napokig csámcsog, elítél és demonstrációra, elhatárolódásra szólít fel. Ha Kínában börtönre, vagy bitóra ítélnek valakit csak azért, mert titokban Bibliát osztogatott, ha Egyiptomban az arab tavaszt követő mozgásban levő társadalmi folyamatok között elűzik a kopt keresztyéneket, ha Iránban menekülni kell annak, aki Jézust vallja urának, nos ezek az események legfeljebb mínuszos hírt érnek. Még ezeket a mínuszos hírecskéket is szétgúnyolják öntudatos, ámbár a témával kapcsolatban felületes és előítéletes ismeretekkel rendelkező kommentelők.
Üldözött kopt nő
Várallyai Pál magyar nemzetiségű felügyelő Reményik Sándor sorait idézte a hálaadó istentiszteletet követő közgyűlésen: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!”. Egy német nemzetiségű település német ajkú gyülekezete ünnepelt vasárnap.
Ágfalva látképe az evangélikus templommal
Hát lehet, hogy mégsem úgy igaz a tegnapi hír a szenzációs papiruszról. Arról, amelyik elfér egy tenyérben, de ha igaz lenne a tartalma, akkor minden dőlne, amit ma keresztyénségnek hívunk. Arról, amelyiken az áll két helyen is, hogy Jézusnak felesége volt.
Dr. Karen King, a Harvard Egyetem korai keresztyénséget kutató (ezt tegnap még nem tudtam) professzora úgy tűnik elhamarkodottan hozta nyilvánosságra az általa csak „Jézus feleségének evangéliumaként” emlegetett papirusztöredéket. A Rómában a napokban zajló 10. kopt tanulmányok konferenciájának résztvevői ízekre szedték a bizonyításul elővezetett hipotéziseket, és úgy vélik, a papiruszdarab hamisítvány!
Hogyan tehetjük családbaráttá a környezetet; megtaláljuk-e a helyes utat a hamis tolerancia és a rigorozitás között a házasság felbonthatatlanságáról beszélve – fogalmazta meg Bíró László püspök az idei őszi családpasztorációs papi találkozó főbb kérdéseit. A Leányfalun tartandó találkozóra még lehet jelentkezni.
Szeptember 24. és 26. között lesz a családpasztorációs papi találkozó Leányfalun a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban.
A találkozó egyik kiemelt kérdésköre a magyar társadalom családbaráttá formálása. A magyar jogalkotásban az utóbbi években több olyan kezdeményezésnek vagyunk tanúi, melyek célja a társadalom családbaráttá válása. Bíró püspök szerint örülhetünk annak az értékszemléletnek, amit a magyar jogalkotás ebben a kérdésben követ.
Háromezer-hétszázzal nőtt az szja-egyszázalékukat a református egyháznak felajánlók száma, az adószabályok változása miatt viszont esett a felajánlott összeg.
A 2011-ben bevezetett egykulcsos adózási rendszer, illetve a családi kedvezmény komoly hatással volt a személyi jövedelemadóból származó egyszázalékos felajánlási eredményekre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) beszámolója szerint idén összesen 1,97 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal kevesebb pénz folyt be a felajánlásokból. A csökkenés egyértelmű oka az egy főre jutó átlagösszeg csökkenése, a kisebb adókulcs kevesebb adót, illetve kevesebb felajánlható forintot jelentett, amihez sokaknál a családi kedvezmények igénybevétele is társult. A 2012-es év másik szembeötlő sajátossága a felajánlók számának stagnálása, a növekedés itt csak 0,8 százalékos volt.
2012. szeptember 18-án megkezdődtek a Luther-rajzfilm pilot-epizódjának (a bemutató filmnek) a készítési munkálatai, amelyet az alkotók számos helyen bemutatva, promotálva kívánnak a lehetséges szponzorok, illetve a nyilvánosság elé tárni. A 12 perces epizód a sorban a harmadik rész, Isten tenyerén címmel, és a már felnőtt, tudós Luther és Staupitz áll a középpontjában.
Dan Brown amerikai író 2003-as sikerregénye mégis igaz lenne? Mármint az abban foglalt alaptétel, miszerint Jézus Krisztus nős volt, Mária Magdolna volt a felesége és a Szent Grál nem más, mint Jézus napjainkig létező vérvonala. Ha ez így van, akkor nosza, gyorsan meg kell keresni Jézus leszármazottját, hisz ő a világ ura!
Persze nem eszik ennyire forrón a kását. Míg hűl ez az egyszerű étel, nézzünk utána a hír mögöttes tartalmának!
„Létezik-e keresztény feminizmus?” címmel tart kerekasztal-beszélgetést a Loyola Caféban a Talita.hu. A beszélgetésen részt vesz Ertsey Katalin országgyűlési képviselő, Kontsek Ildikó múzeumigazgató, Lothringer Éva, a Szociális Testvérek Társaságának tagja, valamint a portál szerkesztői.
A múlt héten négy brit jelent meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán. Strasbourgba minden évben szinte az összes európai ország több ezer állampolgára elzarándokol, igazságot keresve olyan ügyekben, amelyekre a hazai joggyakorlatban nem találtak kielégítő orvoslást.
Meglepő azonban a négyek keresetének jellege: ők a szabad vallásgyakorlásnak jogát érzik korlátozva. A felperesek nem muszlim bevándorlók vagy valamelyik kisebbségi szekta tagjai, hanem anglikán és katolikus keresztények.
A pozitív és negatív tapasztalatokat is felsorakoztató beszámolókat konstruktív vita és hozzászólások követték a Szélrózsák történetének minden eddiginél mélyrehatóbb kiértékelésén az Üllői úti irodaház különtermében. Az esemény fontosságát és komolyságát jelzi, hogy egyházunk vezetése a legmagasabb szinten képviseltette magát és konstruktív hozzászólásaival segítette a kiértékelést.
A sopronbánfalvi búcsú napján, 2012. szeptember 9-én, „régi templomuk” szentelésének a 125. évfordulójára emlékeztek az evangélikus gyülekezet tagjai.
Hol volt, hol nem volt, Sopronbánfalva főterén, volt egyszer egy gyönyörű templom. Sokan jártak oda. Nemcsak templomba, hanem iskolába is, hiszen itt tanultak írni és olvasni a bánfalvi evangélikusok. Oly sok evangélikus élt a településen, hogy kinőtték a templomot. Prőhle Károly, későbbi teológiai professzor terveztetett is egy új templomot, de a történelem viharai megakadályozták a templomépítést.
Sajnos nem csak az új templom nem épült meg a „régitől” néhány utcányira, hanem a kétezer ötszáz evangélikus jó részét is kitelepítették Németországba. Azt mondják, hogy 1946 tavaszán olyan volt Bánfalva, mint egy kísértetfalu.
Blog.hu Sablonok (Népkert Kft.) | Partnerünk: Erdélyi Károly - honlapkészítés és keresőoptimalizálás